Moldvahon Csángó Kulturális Közhasznú Egyesület kiállítása
a Petőfi Csarnokban 2009. február 7-től március 5-ig

A moldvai csángómagyarok egyike azoknak az európai kulturális, nyelvi, etnikai kisebbségeknek, amelynek a szájhagyományon alapuló (és emiatt különösen sérülékeny) hagyományos kultúráját korunk politikai-kulturális, az életmód egészét átformáló változásai miatt veszélyeztetettnek tekinthetjük. 2001. május 23-án az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Állandó Bizottsága egyhangúlag elfogadta Tytti Ishookana Asunma finn raportőr jelentését, amely kimondja, hogy a moldvai csángók a magyar nyelv egy korai változatát beszélik, ősi hagyományokat, változatos népművészetet és népi kultúrát őriznek, amely különleges értéket jelent Európa számára.

A Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Egyesület 2009. február 7-én (szombaton) tizenharmadik alkalommal rendezi meg a "Csángó Bált" a budapesti Petőfi Csarnokban. A XIII. Csángó Bál fővédnöke Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke.

A rendezvény alapvető célja a moldvai és a gyimesi csángó magyarok rendkívül régies és páratlanul gazdag népművészetének és hagyományainak bemutatása a hazai és a nemzetközi közönség számára. Bálunkkal szeretnénk alkalmat teremteni arra, hogy a közép- és kora újkori magyar és európai kultúra számos elemét máig megőrző csángó magyarok bemutathassák viseleteiket, szokásaikat, zenéjüket és táncaikat színpadi produkció keretében. Az idei műsor Kallós Zoltán néprajzkutató munkásságára épül, aki a magyar nyelvterületen a legnagyobb népzenei gyűjtést végezte. Gyűjtéseiből hanglemezes válogatások jelentek meg, archív felvételeiből több hangzóanyag-sorozatot szerkesztett és adott ki. Énekesként ő maga is két lemezt jelentetett meg: "Búsulni sohasem tudtam", "Idegen földre ne siess". Néprajzi filmek szaktanácsadója, népzenei fesztiválok ünnepelt énekese, előadója. Az erdélyi és magyarországi táncházmozgalom egyik életrehívója, népzenei és néptánctáborok szervezője. Nevelői hatása rendkívüli jelentőségű, mivel hosszú évek során fiatalok tömegeivel ismertette és szerettette meg a magyar népművészetet. Szakmai tanácsai, útmutatásai több generációt indítottak el és segítettek a zenész, táncos és néprajzos pályán. Több évet töltött a csángó kultúra tanulmányozásával, és a moldvai csángók ügyének egyik fő támogatójává vált. Tevékenységért, melyet a hagyományőrzés jegyében végzett, 1990-ben megkapta az Életfa-díjat.
A műsort követő, hajnalig tartó táncházban pedig a nézőközönség is tevékeny részesévé válhat e kultúrának. A programnak ebben a részében a moldvai és gyimesi hagyományőrző csoportok segítségével tanulhatják meg az érdeklődők a csángó magyar táncokat.
Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy a hagyományos bemutatók mellett a kortárs művészetek eszközeivel is bepillantást nyújtsunk a csángó kultúrába. A Csángó Bálon ezért fényképészek, textil- és kerámiaművészek mutatják be a csángó kultúrkörből merített munkáikat.

Megnyílik február 7-én a Csángó Bál keretében